Nyulászi András, Rieger Tibor, Vajda József

A Budavári Önkormányzat Budavár 1686. szeptember 2-i visszafoglalásának 332. évfordulója alkalmából Budavárért Emlékéremmel tüntette ki Nyulászi András öttusázót, Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművészt és Vajda Józsefet, a Pékműhely tulajdonosát. Az elismeréseket dr. Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere adta át.

 

Nyulászi András

1933-ban született Budapesten. Születése óta a Tabán, pontosabban a Bethlen-udvar lakója. Szintén az I. kerülethez kötik első iskolai és sportélményei. A második világháború pusztításait házuk pincéjében vészelte át.

Sport iránti tehetsége korán megmutatkozott, kosárlabdázott, síelt, majd téli öttusában is kiváló eredményeket ért el: Dózsa sportolójaként téli öttusában és lesiklásban is országos bajnok lett. Későbbi pályafutása során hivatásos nyári öttusázó lett. Sporttevékenysége mellett testnevelés-oktatással és utánpótlás-neveléssel foglalkozott.

Az Újpesti Dózsa Öttusa Szakosztályának egyik újjáalapítójaként számos később világhírű tanítvány nevelődött a keze alatt. A tehetséggondozást mindennél fontosabbnak tartotta. Kiemelkedő oktatási-nevelési tevékenysége tanítványai eredményein is tetten érhető. Magyarországi edzői tevékenysége mellett dolgozott Egyiptomban és Görögországban is.  2013-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét is megkapta.

Nyugalmazott testnevelő tanár, öttusaedző, az I. kerületi Polgárőrség megalapítója és a legrégebbi szolgálati idővel rendelkező tagja.

 

Rieger Tibor

1940-ben született a mai Gyál községben. Gyermekkora a Csallóközhöz kötődik, ahol felvidéki, erdélyi, borsodi és egyéb helyekről betelepített szegényemberekből álló színes világban nevelkedett. A győri bencés gimnáziumba járt, majd innen a Képzőművészeti Főiskolára került, ahol Pátzay Pál volt a mestere.

Rieger Tibor a magyar szakrális szobrászatban kiemelkedő alkotó. Több művét a magyar történelem keresztény múltjához kapcsolódó alakok ihlették. Alkotásai közt jelentős számban találhatók emlékművek is. Kisplasztikák alkotása mellett a 80-as évektől a monumentális, köztéri szobrok és középületeken elhelyezett domborművek váltak dominánssá munkásságában. Mintegy félszáz szobra, alkotása díszíti hazánk köztereit és épületeit. Monumentális műveinek sorában kiemelkedő a Pannonhalmi Bencés Főapátság bazilikájának millenniumi kapuja (1966), a mosonmagyaróvári 1956-os emlékmű (1991), a hegyeshalmi I. és II. világháború, a kitelepítés és 1956 áldozatainak emlékműve (1993), a kecskeméti II. világháborús áldozatokra emlékező dombormű (1998) is.

Alkotásai közül az I. kerületben található a 2016-ban a Magyar Nyelv és Könyv Ünnepén felavatott, Hess András budai nyomdájának, és az itt napvilágot látott első magyarországi nyomtatott könyv, a Budai Krónika emlékére készült tábla. Szintén az I. kerületben, a Mária Magdolna romtemplom szentélyében áll Koronázó Palást bronz domborműve, melyet 2017. húsvét hétfőjén avattunk fel. Ezen a kiemelkedő alkotáson a szobrászművész több évi munkával teremtette újjá Szent István korának szellemiségét.

Kimagasló képzőművészeti munkásságával több elismerést is szerzett: 1997-ben Pro Urbe Mosonmagyaróvár díjat, 2002-ben M. S. Mester-díjat, 2004-ben Pátzay Pál-emlékérmet, 2006-ban Győr-Moson-Sopron megye Kormos István-díját kapta meg. A Szent Márton-, a Szervátiusz Jenő- és a Magyar Örökség-díj, illetve Ravenna város aranyérme mellé 2015-ben megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét is. 2016-ban Pro Cultura Christiana díjjal jutalmazta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. 2018. március 15-én Kossuth-díjjal tüntették ki.

 

Vajda József

Vajda József pék – korábban szociológus – 2010-ben hozta létre a kis családi pékséget azzal a szándékkal és elkötelezettséggel, hogy jó minőségű, finom és egészséges kenyereket készítsen természetes alapanyagokból, adalékanyagoktól mentesen, felelevenítve nagyszüleink tudását és kenyér iránti tiszteletét. Első boltját, a Pékműhelyet, a Batthyány utcában nyitotta meg, majd a XI. kerületi Bartók Béla úton és a II. kerületi Lövőház utcában is nyitott egy-egy üzletet.

Azt vallja, a kenyér nem csupán lisztből, sóból és vízből áll, hanem szeretetből is. Számára a kenyér nem pusztán termék vagy egy étel, hanem egy olyan eszköz is, amellyel közösséget teremt. Külön gondot fordít arra, hogy elbeszélgessen vásárlóival, mert szerinte szükség van a jó szóra is. Rendszeresen hirdet karitatív kezdeményezéseket, kenyeret biztosít a rászorulóknak. Október 23-án vidékre szállított kenyeret több budapesti kézműves pékséggel közösen, így köszönték meg, hogy 1956-ban a vidéki emberek küldtek kenyeret a fővárosba.

A kenyér iránti tiszteletből életre hívta a Kenyérlelke Fesztivált, amelyet minden évben augusztus 20-án tartanak meg.