Gellérthegy

A Gellérthegy a Budai-hegységhez tartozik, magassága 235 méter. Keleten meredek sziklás oldala a Dunába nyúlik, nyugaton lankásan ereszkedik le. A hegy lábánál vonul az a tektonikus törésvonal, melynek a budai hőforrások keletkezésüket köszönhetik. A közvetlenül a hegy lábánál fakadó források (Árpád, Rákóczi, Kara Musztafa, Gül Baba, Kossuth, Beatrix és Mátyás király) évszázadok óta gyógyvízzel látják el az itt létrehozott fürdőket.

A régészeti leletek tanúsága szerint a Gellérthegy első lakói a kelták voltak. A déli lejtőn feltárták egy kelta-eraviscus telep maradványait is. A bejövő magyarok felfedezték a hegy lábánál lévő kedvező dunai átkelési lehetőséget, és révet alapítottak.

A legenda szerint 1046-ban a hegy sziklás, dunai oldaláról gurították a mélybe a pogány magyarok a hittérítő csanádi püspököt, Gellértet. A XV. századtól kezdték a hegyet a legendához kapcsolódva Szent Gellért-hegynek nevezni.

A hegy a XVIII. század vége felé egyre kedveltebb kirándulóhellyé vált, melyben szerepet játszottak a déli és keleti lejtők szőlőskertjei, a vincellérházakban érlelt kitűnő borokkal. 1873-ban 30 000 facsemete elültetésével alapozták meg a hegy mai képét. A Gellérthegyet 2000-ben védett területté nyilvánították, melyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezel.

 

 

 Citadella:

A török hódoltság idején a hegytetőn álló kápolna helyére palánkvárat építettek, mely a XVIII. században üresen állt, és omladozott. Valószínűleg innen ered a Gellérthegy Blocksberg (Erődhegy) elnevezése. 1851-ben Haynau építtette a Citadellát a rebellis magyarok megfékezésére, melynek erőd jellege fokozatosan megszűnt az 1867-es Kiegyezést követően. Ez hozzájárult - a filoxéra következtében kipusztult szőlők miatt szabaddá vált területen - a hegy lankáinak beépüléséhez.

1904-ben állították fel a mesterséges vízesés fölött a Szent Gellért-szobrot, Jankovich György alkotását.

A II. világháború után a hegy déli és nyugati része teljesen beépült, a főváros egyik elegáns lakónegyedévé vált.

 

Uránia Csillagvizsgáló:

József nádor kezdeményezésére a hajdani palánkvár helyén 1813-15-ben felépítették a Nagyszombatról Budára költözött egyetem csillagvizsgálóját, amely 1849-ben, Buda ostromakor megsemmisült. A pest-budai templomok évtizedeken át a csillagvizsgálónál eldördülő ágyúlövéshez igazították a deli harangszót. A dunai gőzhajózás megindításakor (1930) itt állították fel azt a jelző szemafort, amely két piros-fehér kosárgömbjével jelezte a pesti kikötőnek, hogy merről érkezik hajó. 1849 májusában Aulich tábornok innen lövette a budai várat.

 

Filozófiai kert - szoborkompozíció:

Az 1922-ben Nagyváradon született Wagner Nándor szobrászművész 1956-ban hagyta el Magyarországot, Svédországban telepedett le, ahol 1969-ig élt, jelentős köztéri szobrokat alkotva. Innen Japánba települt át, ahol haláláig a legjobb szobrászok között tartották számon. Végrendeletében Budapest közönségére hagyta a nyolcalakos bronz szoborkompozíciót, melynek felállítására a Budapest Galéria közreműködésével került sor a Fővárosi Közgyűlés és a Budavári Önkormányzat támogatásával. A gellérthegyi víztározóhoz közel, a Sánc utca-Orom utcánál álló Filozófiai kert kompozíciót az alkotója három példányban készítette el, melyből egyik a kerületünkben, a másik a japán Machikóban, a Tao Alapítvány kertjében áll, a harmadikat a művész New Yorknak adományozta.

A szoborcsoportot a centrum felé néző, gránit alapokon körben álló öt bronzalak, továbbá három külső, gránit posztamensen egyenlő oldalú háromszögben álló bronz szobor alkotja. A megformált bronz alakok embermagasságnál nagyobbak, míg a kompozíció centruma enyhe vízsugárral és fénnyel hangsúlyozott. A centrum felé néző alakok a nagy vallásalapítókat - Jézus Krisztust, Ábrahámot, Ekhnatont, Buddhát és Lao-cet - ábrázolják, amint egymással harmóniában, a szoborcsoport geometriai középpontja felé tekintenek.

A külső alakok: Assisi Szent Ferenc, Dharma és Gandhi. A kompozíció a vallások összebékülését fejezi ki.

 

Gellérthegyi víztároló:

Magyarország legnagyobb, 80 millió liter ívóvíz befogadására alkalmas víztározója a Gellérthegy Tabán felőli oldalán található. Mai formáját 1978-ban nyerte el. A tározó homlokzata rusztikus sziklafalra emlékeztetve harmonikusan illeszkedik a hegyoldalba. Tetejét Buda és Pest szimbolikus egymásra találásának szobra díszíti.