Adózási ügyek
Kérjük válasszon az alábbi felsorolásból:
- Átvezetés/túlfizetés
- Építményadó
- Gépjárműadó
- Méltányossági kérelem
- Talajterhelési díj
- Adó és értékbizonyítvány
- Adóhatósági igazolás
- Idegenforgalmi adó
- Adók módjára behajtandó köztartozások
- Telekadó
- Önkormányzati jövedéki adó
- Képviselet és meghatalmazás
- Bejelentkezés
- Adófizetés, előrehozott adó megfizetése
- Eljárási költség, illeték
- Végrehajtási eljárás
- Tájékoztató kedvezmény igénybevételéhez
Átvezetés / Túlfizetés
Ügyleírás:
Azokban az esetekben, mikor az adózó fizetési kötelezettségénél nagyobb összegű adót fizet be, visszamenőlegesen jóváírásra került sor, esetleg téves befizetést teljesített, túlfizetése keletkezik az adott számlán. Jogszabály alapján, ha az adózónak adótartozása nem áll fenn, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről vagy – saját – önkormányzati számlájára történő átvezetéséről (pl. más adónemben később esedékes kötelezettségére). Tartozás fennállása esetén a túlfizetés nem igényelhető vissza, a tartozás erejéig kerül elszámolásra és átutalásra az adott számlára. Az adó-visszaigénylést, vagy az átvezetést az önkormányzati adóhatóságnál erre a célra rendszeresített nyomtatványokon teheti meg az adózó. A túlfizetés visszaigénylésének feltétele az adózó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy más adóhatóságnál nem áll fenn köztartozása. Köztartozás fennállása esetén az adózó részére nem teljesíthető a kiutalás. A túlfizetés kiutalását a magánszemély adózó kérheti bankszámlájára vagy lakcímére. Gazdálkodó szervezetek részére csak a cégnyilvántartásban bejelentett bankszámlájukra teljesíthető a kiutalás. Amennyiben az adózó nem rendelkezik a fennálló túlfizetéséről és később esedékes fizetési kötelezettsége áll fenn, az összeg erejéig – automatikusan – elszámolásra kerül erre.
Jogszabályi háttér:
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az elektronikus ügyintézést a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szabályozza.
Benyújtó személye:
Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Benyújtás formája és módja:
Az ügy kérelemre indul, a kérelem benyújtható az E-Önkormányzat portálon keresztül elektronikus formában, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) a Dáptv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap:
Elektronikusan és Papír alapon benyújtható űrlapok elérhetősége
Eljárás díja:
A túlfizetéssel kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.
Ügyintézési idő:
Általános ügyintézési határidő 30 nap.
A túlfizetés kiutalásával kapcsolatos döntés kézbesítése:
A túlfizetés kiutalásáról – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – döntés, határozat nem készül.
Ügyleírás ingatlannal kapcsolatos építményadó ügyekben:
Adóköteles Budapest Főváros I. kerületének illetékességi területén lévő, lakás és a nem lakás céljára szolgáló építmény. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől illetve hasznosításától függetlenül. Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete után került meghatározásra. Az adó mértékét és az ingatlanokra igénybe vehető kedvezményeket és mentességeket a helyi adókról és az önkormányzati adóeljárásokról szóló Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015. (XI.19.) önkormányzati rendelete tartalmazza. Az adózónak az építményadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon kell adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás. Az önkormányzati adóhatóság az éves építményadót az adózó adatbejelentése alapján kivetés útján határozatban állapítja meg.
A kedvezmények igénybevételének feltételeiről külön tájékoztató található.
Jogszabályi háttér:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény
Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet,
Az önkormányzati adóeljárásokról szóló Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015. (XI.19.) önkormányzati rendelete.
Benyújtó személye:
Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Benyújtás formája és módja:
Az ügy kérelemre indul, a kérelem benyújtható az E-Önkormányzat portálon keresztül elektronikus formában, illetve elektronikus ügyintézésre nem kötelezett magánszemélyek esetén levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) a Dáp. tv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. Az egyéni vállalkozók és a gazdálkodó szervezetek elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap:
Eljárás díja:
Díj-és illetékmentes.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő az adatbejelentésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.
Ügyleírás:
- január 01. napjától a gépjárműadó a NAV hatáskörébe tartozik!
Jogszabályi háttér:
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
Az elektronikus ügyintézést a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szabályozza.
304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről.
Ügyleírás:
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) alapján fizetési halasztás és részletfizetés (fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható, illetve a fizetési nehézség átmeneti jellegű és az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Nem engedélyezhető fizetési könnyítés a már beszedett vagy megfizetett helyi adóra. Ezen túlmenően a törvényi szabályozás nem teszi lehetővé a fizetési könnyítést az idegenforgalmi adóra és az adók módjára történő behajtásra kimutatott köztartozásokra sem. A fizetési könnyítés engedélyezéséhez az adóhatóság határozatában különböző feltételeket szabhat. Az adóhatóság a természetes személy kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az adóhatóság vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet kérelme alapján a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti különösen akkor, ha annak megfizetése a gazdálkodási tevékenységet ellehetetlenítené. A természetes személy adózók – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb kettőmillió forint összegű adótartozásra 12 havi pótlékmentes automatikus részletfizetés kérelmezhetnek, ha a jogszabályban felsorolt feltételeknek megfelelnek. A részletfizetés az adó esedékessé válását megelőzően is engedélyezhető. A nem természetes személy adózó kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb kettőmillió forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb hathavi pótlékmentes részletfizetést engedélyez.
Jogszabályi háttér:
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017.évi CL. törvény,
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet.
Benyújtó személye:
Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Benyújtás formája és módja:
Az ügy kérelemre indul, a kérelem benyújtható az E-Önkormányzat portálon keresztül elektronikus formában, illetve elektronikus ügyintézésre nem kötelezett magánszemélyek esetén levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) a Dáp. tv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. Az egyéni vállalkozók és a gazdálkodó szervezetek elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap:
Eljárás díja:
Építményadó adatbejelentő benyújtása díj-és illetékmentes.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő az adatbejelentésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.
Ügyleírás:
Talajterhelési díjban díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és a helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli. Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket
Jogszabályi háttér:
- évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról
Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2016 (V.26.) önkormányzati rendelete a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjról
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény
Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet
Benyújtó személye:
Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Benyújtás formája és módja:
Az ügy kérelemre indul, a kérelem benyújtható az E-Önkormányzat portálon keresztül elektronikus formában, illetve elektronikus ügyintézésre nem kötelezett magánszemélyek esetén levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) a Dáp. tv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. Az egyéni vállalkozók és a gazdálkodó szervezetek elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap:
Eljárás díja:
Díj-és illetékmentes.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő az adatbejelentésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.
Ügyleírás:
A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. § (2) bekezdés d) pontja szerint, a jegyző adóügyi feladata, külön jogszabály rendelkezése alapján, az ügyfél kérelmére vagy hatóság megkeresésére kiállítja, illetőleg megküldi az adó- és értékbizonyítványt.
Jogszabályi háttér:
A jegyző adóügyi feladatairól szóló 1991. évi XX. törvény, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, az elektronikus ügyintézést a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szabályozza.
Benyújtó személye:
Az ügyfél vagy az ügyfél törvényes képviselője, meghatalmazottja. Más hatóság (külön jogszabály rendelkezése alapján).
Benyújtás formája és módja:
Kérelem benyújtható az adóhatóság által rendszeresített „ÁNYK” illetve „PDF” formátumú űrlapon, elektronikus formában, e-papíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton.
Az adóhatóság írásban az elektronikus ügyintézést a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. tv. (Dáptv.) törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Dáptv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap:
Eljárás díja:
A hagyatéki, gyámhivatali, és bírósági végrehajtási eljárásban kért adó- és értékbizonyítvány kiadása illetékmentes az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdésében foglaltak alapján. Más esetben a kérelemre történő eljárás indításakor 4 000 forint illetéket kell fizetni, melyet Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Államigazgatási Illeték beszedési számla javára (12010154- 00113272-00100009) kell teljesíteni.
Adó- és értékbizonyítvány kiállításához szükséges becsatolandó dokumentumok:
– Kérelem (amely tartalmazza a kérelmező nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, adószámát, adóazonosító jelét, a kérelem célját, az ingatlan adatait – helyrajzi szám, cím, egy hónapnál nem régebbi tulajdoni lap),
– Képviselet esetén – az ügyvédi meghatalmazás esetét kivéve – két tanúval ellátott meghatalmazás,
– Adásvételi, ajándékozási szerződés eredeti, hiteles példánya (amennyiben az adó- és értékbizonyítványt adásvétellel, ajándékozással összefüggésben kérik),
– Amennyiben az eljárás illetékköteles, ingatlanonként 4000 forint illeték befizetését igazoló csekk feladóvevénye, vagy az átutalási megbízás teljesítéséről szóló igazolás.
Ügyintézési határidő:
A jegyző az adó- és értékbizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított 8 napon belül adja ki.
Ügyleírás:
Az önkormányzati adóhatóság hatáskörében eljárva, a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal, az adózó kérelmére az adózás rendjéről szóló az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályozása alapján állítja ki a hatósági igazolást. Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozást, a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó adatbejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a végleges megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette, a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat. A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.
Jogszabályi háttér:
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
Az elektronikus ügyintézést a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény,
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
Az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről szóló 469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet.
Benyújtás formája és módja:
Az ügy kérelemre indul, a kérelem benyújtható az E-Önkormányzat portálon keresztül elektronikus formában, illetve elektronikus ügyintézésre nem kötelezett magánszemélyek esetén levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) a Dáp. tv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. Az egyéni vállalkozók és a gazdálkodó szervezetek elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap:
Eljárás díja:
Díj-és illetékmentes.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő az adatbejelentésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő hat nap.
Ügyleírás:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) és helyi önkormányzati rendelet alapján adókötelezettség terheli azt a személyt, aki nem állandó lakosként Budapest I. kerület Önkormányzata illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Az adó alapja a megkezdett adóköteles vendégéjszakák szállásdíja, az adó mértéke pedig a bruttó szállásdíj 4 %-a. A fizetendő adót a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó, a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján (adóbeszedésre kötelezett) szedi be. Az fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. Az adókötelezettség magában foglalja a bejelentési, bevallási, adófizetési, bizonylat kiállítási és megőrzési, nyilvántartás vezetési, adatszolgáltatási, adóbeszedési, pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetéseinek e számlán való teljesítését is.
Jogszabályi háttér:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény
Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet,
Az önkormányzati adóeljárásokról szóló Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015. (XI.19.) önkormányzati rendelete.
Adóbevallást benyújtó személye:
Az adózó (adóbeszedésre kötelezett) vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Adóbevallás benyújtás formája és módja:
Az ügy kérelemre indul, a kérelem benyújtható az E-Önkormányzat portálon keresztül elektronikus formában, e-papíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII törvényben (Dáptv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) a Dáptv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Adókötelezettség keletkezésének bejelentése:
Az adózó (adóbeszedésre kötelezett) a szálláshely üzemeltetője az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül jelenti be az önkormányzati adóhatóságnak a „Bejelentkezés, változás-bejelentés iparűzési adóban, idegenforgalmi adóban” elnevezésű űrlapon.
Az idegenforgalmi adó alá történő bejelentkezésen felül adózónak havonta idegenforgalmi adóbevallást kell benyújtania önkormányzati adóhatóságunkhoz az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig – azaz a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig.
Az elektronikusan benyújtható idegenforgalmi adóbevallás elérhetősége:
Elektronikus űrlapok (évekre bontva)
Adózónak a szálláshely üzemeltetési tevékenység megszűnésekor is adókötelezettsége van, melyet szintén a „Bejelentkezés, változás-bejelentés iparűzési adóban, idegenforgalmi adóban” elnevezésű űrlapon tudja megtenni a megfelelő sorok kitöltésével.
Fizetési határidő:
Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett, vagy beszedni elmulasztott idegenforgalmi adót az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig – azaz a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig – fizeti meg.
Eljárás díja:
Díj-és illetékmentes.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő a bejelentkezés, az adóbevallás az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.
Adók módjára behajtandó köztartozások
Ügyleírás:
Az adók módjára behajtandó köztartozások esetében az önkormányzati adóhatóság nem a saját ügyében jár el, hanem más szerv, hatóság (kimutató szerv) által megállapított fizetési kötelezettséget érvényesíti az önkéntes teljesítés elmaradása miatt, végrehajtás eljárás keretében (pl. elővezetési költség). A kimutató szerv megkeresésével indul az eljárás, melyben az önkormányzati adóhatóság feladata a kintlévőség beszedésére korlátozódik. A behajtási megkeresésben fel kell tüntetni a behajtást kérő azonosításához szükséges adatokat, a behajtást kérő pénzforgalmi számlaszámát, a fizetésre kötelezett nevét és adóazonosító számát, személyazonosító adatait és lakcímét, a tartozás jogcímét, a fizetési kötelezettséget elrendelő döntés számát, jogerőre emelkedésének napját, a teljesítési határidőt, a tartozás összegét és esetleges járulékait, és annak a jogszabályhelynek pontos megjelölését, amely az adók módjára való behajtást lehetővé teszi. Magánszemély esetében a lakóhely szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata a köztartozás beszedése végrehajtási eljárás keretében. Sikeres behajtás esetén, az adók módjára behajtott összeget az adóhatóság soron kívül átutalja a végrehajtást kérő által megjelölt számlaszámra.
Jogszabályi háttér
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény,
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
- évi XCIII. törvény az illetékekről,
A végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 8/2018. (III.18.) NGM rendelet.
Benyújtó személye:
Az önkormányzati adóhatóság nem a saját ügyében jár el, hanem más szerv, hatóság (kimutató szerv) megkeresésével indul az eljárás.
Benyújtás formája és módja:
A kimutató szerv kizárólag elektronikusan, hivatali kapun keresztül vagy e-Papíron nyújthatja be megkeresését.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap:
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő a kimutató szerv általi megkeresést követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap. Az önkormányzati adóhatóságnak a tartozás beszedéséig, illetve az elévülési határidőig végzi a végrehajtást.
Ügyleírás
Telekadóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. Adófizetési kötelezettség a beépítetlen építési telek után is keletkezik. (Építési telek: az olyan beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető építési telek, amely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 33.§-ában szabályozottak szerint épülettel – feltételekkel, vagy feltételek nélkül – az adóév első napján beépíthető.) Az adó alanya az, aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben a telek ingatlan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal, kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe.
Jogszabályi háttér:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet,
Az önkormányzati adóeljárásokról szóló Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015. (XI.19.) önkormányzati rendelete
Benyújtó személye:
Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Benyújtás formája és módja:
Az ügy kérelemre indul, a kérelem benyújtható az E-Önkormányzat portálon keresztül elektronikus formában, illetve elektronikus ügyintézésre nem kötelezett magánszemélyek esetén levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) a Dáp. tv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. Az egyéni vállalkozók és a gazdálkodó szervezetek elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek
Benyújtás céljára szolgáló űrlap:
Eljárás díja:
Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az adatbejelentés az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő az adóbevallás az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Az ügyintézési határidő harminc nap.
Ügyleírás:
A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény alapján a magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban a lakóhely szerinti, a magánfőzés szabályai betartásának ellenőrzésével kapcsolatban – ide nem értve az előállított termék jogszabálysértő értékesítését – pedig az ellenőrzött tevékenység végzésének helye szerinti önkormányzati adóhatóság jár el. Az adó alanya a magánfőző, az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik. Magánfőzésnek minősül a párlatnak, a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása. A magánfőző a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást, az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot. Az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző jogosult párlat adójegy-beszerzésére. A magánfőző a párlat adójegy igénylésekor az állami adó- és vámhatóságnak megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel. Az állami adó- és vámhatóság a párlat adójegyet a párlat adójegy értékének megfizetését követően bocsátja az igénylő rendelkezésére. A vámhatóság a párlatadójegyek kiadott mennyiségéről értesíti a desztillálóberendezés tárolási/használati helye szerinti önkormányzati adóhatóságot. Az évente magánfőzés keretében előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak és az állami adó- és vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről. A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag adóraktár részére értékesíthető. A magánfőzött párlat eredetét a párlat adójegy igazolja. Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog a termék előállításától számított 1 év elteltével évül el.
Jogszabályi háttér:
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény,
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi XCCII. törvény,
Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet,
A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény.
Benyújtó személye:
Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Benyújtás formája és módja:
Az ügy kérelemre indul, a kérelem benyújtható az E-Önkormányzat portálon keresztül elektronikus formában, illetve elektronikus ügyintézésre nem kötelezett magánszemélyek esetén levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) a Dáp. tv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. Az egyéni vállalkozók és a gazdálkodó szervezetek elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek
Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan és papír alapon benyújtható űrlapok elérhetősége:
Eljárás díja:
Díj-és illetékmentes.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő a bejelentés az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.
Képviselet és meghatalmazás:
Ha a törvény nem írja elő az adózó személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy is eljárhat. Jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak minősül. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát köteles az eljárás megkezdése előtt igazolni. Jogi személyt és egyéb szervezetet az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, foglalkoztatott, kamarai jogtanácsos, ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, nyilvántartásba vett adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja, tagja is képviselheti. Természetes személyt az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján bármely – képviseletre alkalmas – nagykorú személy is képviselheti.
Jogszabályi háttér:
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet.
Benyújtó személye:
A meghatalmazást az Önkormányzat honlapjáról is elérhető E-Önkormányzat portálon a meghatalmazott személy tudja elkészíteni.
Benyújtás formája és módja:
Az állandó meghatalmazás az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselője az Önkormányzati Adóhatóság által meghatározott módon, az E-Önkormányzat portálon keresztül beküldi. A beérkezett meghatalmazás feldolgozása után indíthatók a meghatalmazott által az elektronikus nyomtatványok, valamint naprakész számfejtési adatokkal elérhetők az adózási információk. A képviseleti jogosultság az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap:
Eljárás díja:
Díj-és illetékmentes.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő az adatbejelentésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.
Bejelentkezés
Ügyleírás:
Az idegenforgalmi adó estében az adózó adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az adóhatósághoz bejelentkezni, feltéve, hogy törvény eltérően nem rendelkezik. Az adózó az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén (pl.: idegenforgalmi adó) az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – jelenti be az önkormányzati adóhatóságnak.
Jogszabályi háttér:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet,
Az önkormányzati adóeljárásokról szóló Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015. (XI.19.) önkormányzati rendelete.
Benyújtó személye:
Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Benyújtás formája és módja:
Az ügy kérelemre indul, a kérelem benyújtható az E-Önkormányzat portálon keresztül elektronikus formában, illetve elektronikus ügyintézésre nem kötelezett magánszemélyek esetén levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) a Dáp. tv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. Az egyéni vállalkozók és a gazdálkodó szervezetek elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap:
Eljárás díja:
Díj-és illetékmentes.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő az adatbejelentésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.
Adófizetés, előrehozott adó megfizetése
Ügyleírás:
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény alapján az adót az adózó önadózással vagy az adóhatóság kivetéssel állapítja meg. Önadózás esetén az adót az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni, míg kivetéses adómegállapítás esetén az adóhatóság az adót az adózó bejelentése, bevallása alapján kivetés útján határozattal állapítja meg. Az adót a jogszabályban meghatározott időpontban, az adóhatóság által megállapított adót a határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül kell megfizetni. A fizetési kötelezettséget forintban kell teljesíteni. Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni. Az adó megfizetésének időpontja átutalással történő fizetés esetén az a nap, amikor az adóval az adózó belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte, készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén az a nap, amikor az adót postára adták. Az önkormányzati adóhatóság ügyfélszolgálatán lehetőség van bankkártyával (POS) történő fizetésre, illetve az e-önkormányzat rendszeren (EFER) keresztül online bankkártyás (VPOS) fizetést is lehet teljesíteni.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 41/A. §-a alapján az adóalany a jövőben esedékessé váló adójára (pl. építményadó) tekintettel előrehozott adót – önálló adónemként – fizethet. Az előrehozott adóról annak megfizetésével egyidejűleg bevallást kell benyújtani. Az adóbevallásban az adóalany megjelölheti, hogy az adóhatóság az előrehozott adóját melyik jövőben esedékessé váló adófizetési kötelezettségébe számítsa be. Ilyen rendelkezés hiányában az előrehozott adót – vagy, ha az adóalany rendelkezésében megjelölt adó kisebb, mint az előrehozott adó összege, akkor az előrehozott adó még be nem számított összegét – az adóhatóságnál nyilvántartott adófizetési kötelezettség összegébe, az esedékesség sorrendjében kell beszámítani, legfeljebb az adófizetési kötelezettség erejéig. Az előrehozott adóbevallás önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Idegenforgalmi adóban előre hozott adófizetés nem teljesíthető.
Jogszabályi háttér:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
Az elektronikus ügyintézést a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII.
Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet
Benyújtó személye:
Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Benyújtás formája és módja:
Az ügy kérelemre indul, a kérelem benyújtható az E-Önkormányzat portálon keresztül elektronikus formában, illetve elektronikus ügyintézésre nem kötelezett magánszemélyek esetén levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) a Dáp. tv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. Az egyéni vállalkozók és a gazdálkodó szervezetek elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap:
Eljárás díja:
Építményadó adatbejelentő benyújtása díj-és illetékmentes.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő az adatbejelentésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.
Eljárási költség, illeték:
Az adó és járulék ügyben az adóhatóságnál kezdeményezett első fokú eljárás (adatbejelentés, adóbevallás, bejelentés stb.) – ideértve más hatóság adó, adó jellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is -, kivéve az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárás illeték és költségmentes. Ennek megfelelően az adóigazgatásban meghatározott adóhatósági döntések, igazolások, valamint a kezdeményezett eljárások többsége illetékmentes. Vannak azonban olyan eljárások (pl.: jogorvoslat, fellebbezés, fizetési könnyítés stb.) ahol a közigazgatási hatósági eljárásért az Illetéktörvényben megállapított illetéket kell fizetni az eljárás kezdeményezőjének. Ilyen esetekben az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a hatóság a kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, vagy azt elutasítja.
Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke – ha e törvény másként nem rendelkezik, és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható – a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – által az adóhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 500 000 forint, ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 15 000 forint. A végrehajtási kifogás illetéke 5000 forint. A gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – által az adóhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint.
Az illetéket az eljárás megindításakor kell megfizetni átutalással, csekken, illetve önkormányzati adóhatóságunk ügyfélszolgálatán lehetőség van bankkártyás (POS terminál), elektronikus folyószámla lekérdező rendszerünkben pedig online bankkártyás (VPOS) befizetésre.
Illetékfizetésre kötelezett személye:
A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.
Ügyintézési idő:
Az adóhatóság az illetékköteles kérelem beérkezésével egyidejűleg kötelezettségként előírja a fizetendő eljárási illeték összegét az adózó folyószámláján (adószámla), és a kérelem beérkezésétől számított 10. munkanapon ellenőrzi az eljárási illetéknek az adóhatóság által közzétett illetékbevételi számlára történő megfizetését. Amennyiben az adóhatóság észleli, hogy az eljárási illetéket nem, vagy nem teljes összegben fizették be, a hiányzó illeték összegét – a mulasztási bírsággal együtt – határozatban (több azonos esedékességű ügy esetén is egy határozatban) közli az ügyféllel, azzal, hogy amennyiben fizetési kötelezettségének a határozat közlésétől számított 8 napon belül eleget tesz, akkor a mulasztási bírságot nem kell megfizetnie. Ha az ügyfél a kötelezettségének a megjelölt határidőn belül nem tesz eleget, az adóhatóság a határozat véglegessé válását követően intézkedik az eljárási illeték és a mulasztási bírság végrehajtása iránt.
Végrehajtási eljárás
Az adót a törvényekben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. Az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett adó, az adók módjára behajtandó köztartozás, valamint a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás (tartozás) fennállása esetében az önkormányzati adóhatóság köteles a végrehajtási eljárást megindítani. Az adóhatóság a tartozás megfizetésére az adóst felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén, továbbá ha a felhívás alkalmazása a körülmények alapján célszerűtlen, a végrehajtást megindítja. A végrehajtási cselekmények sorrendjét, időpontját az adóhatóság e törvény keretei között maga határozza meg. A végrehajtási cselekmények közül azokat kell foganatosítani, amelyekkel a leghatékonyabban érhető el a végrehajtás célja, ugyanakkor az adósra nézve – az arányosság elvének figyelembevételével – a legkisebb mértékű korlátozással jár. Az adós – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles a végrehajtással kapcsolatban felmerült valamennyi költség, így a készkiadás, a költségminimum és jogszabályban meghatározottak szerint a végrehajtási költségátalány megfizetésére.
Jogszabályi háttér:
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény,
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
- évi XCIII. törvény az illetékekről,
A végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 8/2018. (III.18.) NGM rendelet.
Benyújtó személye:
A végrehajtási eljárások – az adók módjára behajtásra kimutatott tartozások kivételével – hivatalból indulnak.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap:
Végrehajtási eljárás költségei:
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült a végrehajtással kapcsolatos készkiadások és költségátalány a köztartozás fizetésre kötelezettjét – az adózót – terhelik.
A végrehajtási iratok kézbesítése:
Az adóhatóság a végrehajtási eljárás során keletkezett iratokat az írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési címére.
Tájékoztató kedvezmény igénybevételéhez
Mentes az adó alól a lakcímnyilvántartásban bejegyzett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a Htv. 52. § 26. pontja szerinti vállalkozónak nem minősülő magánszemély életvitelszerű lakhatás céljára használt lakása, amelybe az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV tv. hatálya alá tartozó civil szervezet – amely megfelel a Htv. 3. §. (3) bekezdésében foglaltaknak – székhelye, telephelye fióktelepe került bejelentésre, abban az esetben, ha az adóalanynak az ingatlan használatából, hasznosításából bevétele nem keletkezik és az ingatlan más vállalkozás székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként nem került bejegyzésre.
Továbbra is adóköteles azon lakás, amely székhelyként, telephelyként, vagy fióktelepként szerepel valamely hatóság, közigazgatási szerv vagy köztestület nyilvántartásában, illetve ha a lakás üzleti tevékenység célját szolgálja, beleértve azt is, ha a lakás üzletként, telepként vagy szálláshelyként szerepel a közhiteles kereskedelmi nyilvántartásban. A lakás üzleti tevékenység célját szolgálja abban az esetben is, ha jogszabályi feltételeknek megfelelő bejelentés hiányában kerül üzletként, telepként vagy szálláshelyként használatra vagy hasznosításra. Adóköteles ezen felül a magánszemély adóalany életvitelszerűen nem lakott és üzleti tevékenység céljára sem hasznosított lakása.
A kedvezmények nem alkalmazhatóak a Htv. 52. § 26. pontja szerinti vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze után.
Az egyéni vállalkozó épülete, épületrésze (pl. lakás, garázs), illetve telke esetén az üzleti célra szolgáló rendeltetés azzal realizálódik, ha említett adótárgyak alanyaként az épület, telek használatával összefüggésben – például a személyi jövedelemadóban, az iparűzési adóban – költséget számol el. Tehát ha a székhelyéül (s egyben lakóhelyéül) szolgáló lakás használatával összefüggésben költséget nem számol el, akkor az adótárgy nem a vállalkozás üzleti célját szolgálja. Ebben az esetben az egyéni vállalkozó továbbra is jogosult a kedvezmény igénybevételére, melyet a Nyilatkozat kitöltésével és beküldésével megtehet.
Ha viszont a vállalkozási tevékenysége gyakorlásával összefüggésben tipikusan a lakáshoz kapcsolódóan bármilyen mértékben számol el költséget, akkor az adótárgy egésze „vállalkozási célra szolgálónak” tekintendő és nem jogosult az adókedvezmény igénybevételére, mint ahogy abban az esetben sem, ha a lakóhelyéül is szolgáló építményt üzleti célra (szálláshely, orvosi rendelő, iroda stb…) is használja.
Az adókedvezmény abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, melyben a feltételek fennállnak, és a feltételek meglétét igazolta.
Ezen esetekben az építményadó sávok 2026. január 1-jétől az alábbiak:
– az építmény 300 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó része után 2100 Ft/m2,
– az építmény 300 m2 – 500 m2 közötti hasznos alapterülete után 2500 Ft/m2,
– az építmény 500 m2 hasznos alapterületet meghaladó része után 2800 Ft/m2,
– a fenti pontoktól eltérően, magánszemély adóalany életvitelszerűen nem lakott és üzleti tevékenység céljára sem hasznosított lakása esetén 2000 Ft/m2.
A magánszemélyek lakás céljára is szolgáló építménye után járó 75 %-os kedvezmény feltétele:
75 %-os adókedvezmény jár az önkormányzat illetékességi területén lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magánszemély életvitelszerű lakhatás céljára is szolgáló építménye után, ha
– az építmény a magánszemély adóalany saját vagy közeli hozzátartozó vállalkozásának székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként szerepel valamely hatóság, közigazgatási szerv vagy köztestület nyilvántartásában és a magánszemély adóalany vagy közeli hozzátartozója az építményt életvitelszerűen használja, vagy
– a lakás üzleti tevékenység célját szolgálja, beleértve azt is, ha a lakás üzletként, telepként vagy szálláshelyként szerepel a közhiteles kereskedelmi nyilvántartásban vagy hosszú távra ellenérték fejében hasznosításra (bérbeadásra) kerül és a magánszemély adóalany vagy közeli hozzátartozója az építményt – annak műszakilag vagy természetben megosztott jellegére tekintettel – életvitelszerűen használja azon részében, amely a megosztást követően üzleti tevékenység célját nem szolgálja. A kedvezmény ezen életvitelszerűen használt lakásrész után vehető igénybe.
A garázsok esetén a kedvezmény feltételei:
Magánszemély adóalany esetén a fizetendő építményadó összegéből azt, aki az önkormányzat illetékességi területén lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és az építményben saját vagy közeli hozzátartozójának tulajdonában vagy üzemeltetésében álló gépjárművet tárol,
– 18 m2-t meg nem haladó hasznos alapterületig, 90%-os adókedvezmény illeti meg, azon gépjármű után, amelyre a tárgyévben nem veszi igénybe az első gépjármű után járó kedvezményes várakozási hozzájárulást, és a gépjármű tulajdonosa/üzembentartója az önkormányzat illetékességi területén a lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá
– 18 m2-t meg nem haladó hasznos alapterületig, 60%-os adókedvezmény illeti meg, azon gépjármű után, amelyre a tárgyévben nem veszi igénybe a második gépjármű után járó kedvezményes várakozási hozzájárulást, és a gépjármű tulajdonosa/üzembentartója az önkormányzat illetékességi területén a lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik.
Amennyiben meghaladja a garázs alapterülete az adott kedvezményes méretet, akkor is biztosítva van a kedvezményes adótétel az első 18 m2-re, az a feletti rész kerül a teljes adókulccsal megterhelésre.
Külön Nyilatkozatot kell kitölteni a gépjárműtároló után járó kedvezmény igénybevételéhez és a székhely/telephely/fióktelephely után járó kedvezmény igénybevételéhez.
A Nyilatkozatok az alábbi módokon nyújthatók be:
- A https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap oldalon keresztül az „ADATBEJELENTÉS AZ ÉPÜLET, ÉPÜLETRÉSZ UTÁNI ÉPÍTMÉNYADÓRÓL” elnevezésű nyomtatvány, melyhez az „A” jelű betétlapot kell kitölteni. Az „A” jelű betétlapon a II. pont és a X. pont kitöltése szükséges, melyben megtehető a nyilatkozat, hogy mely vállalkozás székhelye található az ingatlanon illetve, hogy a lakás üzleti tevékenység célját nem szolgálja, és költséget nem számolnak el a lakással kapcsolatosan, vagy a kitöltött Nyilatkozat nyomtatvány csatolható mellékletként
- A budavar.hu oldalon ( https://budavar.hu/adougyi-csoport-nyomtatvanyai ) a word formátumban feltöltött nyomtatvány a számítógépen szerkeszthető és elmenthető pdf formátumban. Ezt követően pedig https://epapir.gov.hu/ alkalmazás mellékleteként felcsatolható és beküldhető