† Kányádi Sándor

író, költő, műfordító


Kányádi Sándor 1929 májusában született székely - erdélyi magyar - paraszt családban. Költői világa szorosan összefonódik a gyerekkori élményekkel, a falusi élettel, a vidék csodálatos szépségével. Első verse a bukaresti Ifjúmunkás nevű újságban jelent meg 1950-ben, első verseskötete pedig 1955-ben. Petőfi, a forradalom költője volt akkor a példaképe. Romániában, kezdetben széltében publikálták, verseit lefordították románra. Megkapta a Romániai Írószövetség díját. Kányádi azonban arról írt, amiről évről évre veszélyesebb lett írni, mégpedig a költő szülőföldjéhez, anyanyelvéhez, nemzeti kultúrájához és hagyományaihoz való ragaszkodásáról. Ceauşescu dicsőítésének éveiben, kilépett a Romániai Írószövetségből. Egyre kevesebbet publikáltak tőle, két, román színpadra vitt, színdarabját nyomban a bemutató után betiltották. Kányádi mesterien fordította le a nyugati, a skandináv és orosz költők verseit, valamint - természetesen - sok román költőét is.
Európa-szerte elismert alkotó egyetemessége mellett jellegzetesen „közép-európai" költő is, aki ki tudja fejezni a régiónak azokat a sajátos életérzéseit, amelyek sem Nyugaton, sem Keleten nem tapasztalhatók. Tevékenyen részt vesz az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége, felolvasásai, előadásai a magyarság nyelvi, kulturális tudatának és összetartozásának erősítését szolgálják. A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja, a magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors, mint alaptémák határozzák meg költészetét, amely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

A költő a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt ismert. Verses és meséskötetei valamint megzenésített versei is nagy népszerűségnek örvendenek. A Kaláka együttes számos versét is megzenésítette és két és fél évtizedes együttműködésükben több hangzóanyag is kiadásra került.

Munkásságát évről évre több díjjal is elismerték, többek között Kossuth díjas, Magyar Örökség díjas, és 2009-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét is.

2001 óta az I. kerületben él. A Fátyol parkban található Benedek Elek emlékét őrző Elek apó kútjának megálmodója.