Víziváros

A Várhegy északi és keleti lejtője, a Margit körút és a Duna közötti terület évezredek óta lakott hely, területén fontos római út vezetett keresztül. Lakott volt a népvándorlás korában is.

A II. világháború pusztításai után a városrész teljesen új házsorokat kapott, új közintézmények épültek. A fejlődést tovább gyorsította a Batthyány téri metróállomás megépítése és a szentendrei HÉV végállomásának kiépítése. A városrész ma is Buda műemlékekben leggazdagabb területe, ahol az utóbbi időben számos modern épületet is emeltek (pl. Francia Intézet). A történelmi Víziváros a budai Várhegy északi és keleti lejtőjén fekszik, valamint az alatta elterülő városrészben, melyet a Széll Kálmán tér, a Margit körút, a Bem József utca és tér, a Dunapart, valamint az Ybl Miklós tér határol.  Nagy Budapest kialakításakor (1950) az addig egységesen a II. kerülethez tartozó Vízivárosnak a Csalogány utcától délre eső részét az I. kerülethez csatolták. A településrész területén igen ősi maradványokat - a Fő utcai Királyfürdő helyén római fürdőt, a Corvin téren római temetőt - tártak fel, a mai Fő utca alatt haladt a római út. A középkorban Buda öt külvárosa terült el a mai Víziváros helyén: Tótfalu-Taschental, Szent Péter, Szent Mihály és Szent István városrészek. Szent István külváros területén állt az Augustinusok kolostora, Taschental területén a karmeliták kolostora, mellette 1515-ben épült fel a Szent Anna kápolna. Feltehetően Szent Péter külvárosban állhatott a Krisztus Teste kápolna, ahová a lefejezett Hunyadi Lászlót temették. A Fő utca 3-5. szám alatt található házak helyén állt a középkorban épült és a török hódoltság alatt is használt vízmű, míg a XVII. század végén a piac helye a mai Szilágyi Dezső téren volt. Az országos vásárokat a Batthyány téren tartották. Víziváros már az 1684. évi sikertelen ostrom idején elpusztult. Az újjáépítés lassan indult meg. A kapucinusok 1687 és 1716 között építették meg kolostorukat és templomukat. A korábbi Budai Vigadó, ma Hagyományok Háza helyén egykor fegyvergyár állt. A Fő utca hét teret érintő vonala - öt templomával, az összes történeti stílust és az eklektika minden stílusváltozatát felvonultató házsoraival, a Dunára és a Várhegyre való rálátást biztosító részeivel - a leggazdagabb együttesek közé tartozik.
1905-ben, majd 1937-ben szabályozási terv készült a városrészre, a terv végrehajtását azonban megakasztotta a háború.

 


A városrész jelentősebb nevezetességei:

Clark Ádám tér: Innen indulnak a főútvonalak, innen számolják a kilométereket. A ma álló „O" kilométerkő Borsos Miklós alkotása, melyet 1975-ben állítottak fel. A köztéri műalkotás 80 cm-es talapzaton álló, 3 méteres, szabályos tipográfiai nullát ábrázol. A Clark Ádám térről indul a Budavári Sikló, mely a világon másodikként indult útjára 1870. március 2-án. A kezdeményezés Juraszek Ödön tervei alapján, Széchenyi Ödön jóvoltából valósult meg. A mozgatóerőt az alsó állomáson elhelyezett gőzgép biztosította, a kocsik a felső állomáson lévő fordítókorongon átvetett drótkötélen függtek. A Sikló pályájának hossza 95 méter, melyet melyet 30 fokos lejtőn tesz  meg. A sikló műszaki megoldásait annak idején még a hozzáértők is megcsodálták, szerkezete 74 éven keresztül megbízhatóan működött. Budapest ostroma idején bomba találta el a gépházat, a pályát és a felső állomást is megrongálta. Újjáépítésére több mint 40 évet kellett várni: a sikló 1986. június 4-én ismét megindult. A kocsik olyanok a mai napig, mint hajdanán: egy-egy szerelvényben 24 utas fér el. A kocsik alatt azonban modern rugóerőtárolós fék van, ami esetleges kötélszakadáskor a sínhez rögzítené azokat.A siklót 17 ember üzemelteti több műszakban, hiszen 7 óra 30 perctől este 22 óráig közlekedik. A jármű különlegessége, hogy nincs menetrendje, akkor is elindul akár az alsó, akár a felső állomásról, ha mindössze egy utas várakozik.

Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus templom: 

Buda 1686-os felszabadítása után egy török dzsámi maradványait átalakítva hozták létre a templomot jezsuita szerzetesek. 1692-ben került a kapucinus rend gondozásába, amihez kötődően ma is “budai kapucinus templomként” emlegetik. Átalakításokat követően a kész templomot 1716-ban szentelték fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. 1785-ben II. József császár a Szent Erzsébetről elnevezett apácarendnek adományozta. A barokk templomi belsőt XIX. századi festmények díszítik, köztük az egyiken az 1810-es tűzvészben keresztényeket menekítő Szent Flórián látható. A szószék azonban a ferencesek idejéből való. A XIX. században a templom Batthyány tér irányába mutató szárnyait kórházzá, illetve menedékházzá alakították át.

Ma itt működik a Szent Benedek Bencés Általános Iskola és Gimnázium.

Hagyományok Háza, egykori Budai Vigadó: 

Az épület helyén korábban fegyverraktár állt. 1898 és 1900 között épült eklektikus stílusban Arkay Aladár és Kallina Mór tervei alapján. Az egyszerű külső szecessziós belső kialakítást takar. A tervezőknek nem volt könnyű dolga: a budai polgárság minden igényét kielégítő kulturális központot kellett tervezniük. A földszinten kávézó, az emeleten étterem állt a vendégek rendelkezésére. Az épület belső képét meghatározza az impozáns előtér, az oszlopos, széles márványlépcső, a gazdagon díszített, tágas színházi előcsarnok és a gyönyörű színházterem. A valamikori Budai Vigadó épülete ma a Hagyományok Házának ad otthont.

Szilágyi Dezső tér: 

Budapest egyik legkülönösebb temploma a középkori piactér helyén épült. A neogótikus református templom Pecz Samu tervei alapján épült 1893 és 1896 között. A templom tetejét és 62 méteres csúcsos tornyát színes, a Zsolnay gyárból származó cserepek fedik. A tervező emlékét a tér sarkán álló Pecz Samu-szobor őrzi.

Felső-vízivárosi Szent Anna templom: 

Az egyik legszebb fővárosi barokk templom, amely eredetileg a jezsuitáké volt. 1740 és 1765 között Hamon Kristóf kezdte meg építését, amit halála után Nepeauer Mátyás folytatott. A végleges befejezést földrengés, majd a rend feloszlatása késleltette, így felszentelésére csak 1805-ben került sor. Az oromfal timpanonján Buda címere, az oromzaton Istenszem található, két angyal között. Belsejében nagyszerű barokk szószéket találhatunk, amit 1773-ban készített Bebó Károly, a barokk nagymestere. A főoltár szoborcsoportja a gyermek Máriát mutatja a jeruzsálemi templomban. A főoltár fölötti boltíven látható, a Szentháromságot ábrázoló freskót Vogl Gergely festette 1772-ben. Mindkét mellékoltár Eberhardt Antal alkotása 1768-ból.

Fehérkereszt vendégfogadó (Batthyány tér 4.): 

A Batthyány tér fontos műemléke az egykori fogadó emeletes, kétudvaros, rokokó homlokzatú épülete, amelynek elkészülte az 1770-es évek környékére tehető. A vendégfogadóban a XVIII. század végén színielőadásokat tartottak.

Szent Ferenc Sebei római katolikus templom: 

A kapucinus kolostor és templom romantikus homlokzata barokk belső teret rejt, török kori részletekkel. Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet kezdeményezésére építették a XIV. században. 1697 és 1716 között az épületet teljesen átépítették barokk stílusban, majd 1776-77-ben Nepauer Máté alakította át, és bővítette ki. Romantikus homlokzatát 1854 és 1856 között nyerte el Reitter Ferenc és Gerster Pál munkája nyomán. Ebből az időből származik a homlokzaton látható Szent Erzsébet-szobor is.